Látnád az arcom, látnád, hogy torzul,
S hallanád démont, mely felmordul.
Éreznéd a tüzét, mely világokat rombol,
A lényt, mely a csendben imákat mormol..

Fájnak a sorok, az apró mosolyok,
A sebektől esténként halkan morgok.
Kilépek az árnyból, ő is engem vádol,
Megtalállak, bujkálhatsz te bárhol..

Fényben, tűzben, élettel telt zöldben,
Bűnös véred szivárog majd a földben.
Nem fenyegetek, csak időben szólok,
Hogy egyszer a torkodnak rontok..

Nem futhatsz el, érzem a szagod,
Lelkedben hordod az ősi magot.
Az érzést, mely kell nekem,
Melyet meg kell szereznem..

Nem téged gyűlöllek, lehetnél bárki,
Örömömre szolgál, nem vagy akárki.
Ismerem a lényeg, ismerem az árnyad,
Ismerem már lassan minden vágyad..

Mikor a lelkem már nem bírja,
A magánytól végleg megtörik ..

Lehetek most az, ki ítélkezik?
Élvezetesnek ígérkezik..
Miattam kell majd vérezned,
Miattam kell mindent érezned..

-Inferno-

 

 

Oldal: Démon ( vers )
-Inferno- Goth lélek - © 2008 - 2024 - mygothicmusic.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat