Nincs már fájdalom a vérben,
S nincs többé dallam a szélben.
A hajók is csendben nyugodnak,
Odalent, a révben.
Felszáradt a vér, többé nem felel.
Nem járok oda már, a világ elterel.
Nincs többé könnyes séta,
Odalent, a révben.
Kinek a nyomait rejti, ki járt itt?
Az ember megjárja, ha hibázik.
Én voltam az, mikor lent voltam,
Odalent, a révben.
Emlékeimben él minden éjszaka,
Amikor miattad voltam lent,
Egyedül miattad törtem ott meg,
Odalent, a révben.
-Inferno-