Merre van az ember, ki oly szép meséket mondott?
Merre van az ember, aki hasznos dolgokat alkotott?
Merre van az ember, aki mindenre igent mondott?
Merre van az ember, aki képes volt ember maradni?

Hol van már a csillogó szem, amely a tudásra szomjazott?
Hol van már az agy, aki végrehajtott minden parancsot?
Hol van már az erő, mely a lélekben megállás nélkül tombolt?
Hol van már az ember, aki felemelt fejjel nőtt fel?

Elveszett az időben, az ember, akinek álmai voltak.
Elveszett az időben, a gyermek, ki a tudásra vágyott.
Elveszett az időben, minden fájó emlék,
Elveszett az időben, mert így írták meg az időnk hajnalán.

Eltűnt, minden, ami fájt, minden, ami bántott.
Eltűnt, minden, ami egykor fájdalmat okozott.
Eltűnt, minden, ami gyengeséget mutatott,
Eltűnt, minden, ami emberhez hasonlított.

Vége van az emberi mivolt gyengeségének,
Vége van a problémák félretevésének.
Vége van a hibák elkövetésének,
Vége van a gyermekkor ürességének.

- Inferno -

 

Oldal: Valahol (vers)
-Inferno- Goth lélek - © 2008 - 2024 - mygothicmusic.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat