Egy falevél vagyok, melyet a szél
A zúgó, viharos tengerbe dobott.
Egy mondat vagyok, melyet a szél
Messzire fúj.. Oh, te gonosz szél!

Egy hang vagyok, mely elveszik a szélben.
Egy vers vagyok, melyet a szél elsodor
Az embertől, akihez dalom szól.
Oh szél, miért vagy te gonosz?

Én vagyok a „szeretlek” a sorokban,
Én vagyok a „szeretlek” a szívekben.
Én vagyok a fájdalom esténként, és
Én vagyok a csendes órák magánya.

Az árvák egyetlen kívánsága,
A gyengék utolsó mentsvára.
A sziklák őrzője, a lélek,
Ki nem tűnhet el, mint egy szó a szélben.

Nem kaptam semmit, nem jár nekem semmi.
De amíg élek, fájdalmat nem okozhat neked senki.
Ha bántanak, csak nézz az égre, szólíts meg kérlek,
És hagyd, hogy a gonosznak én lehessek a végzet.

Fekete szárnyam nyomán fénysugárként
Tárul fel a világ, és kerülnek felszínre ősi hibák.
Gyere velem kedves, az egyetlen ki velem szállhat,
Mert ha nem repülsz velem, számomra megmarad a bánat.

Ha karjaimban nem tarthatlak, fekete szárnyam
Véresen hull alá, és nem leszek más, mint egy lélek,
Ki a megváltásra vár.. Légy a végzet, ki engem bevégez!
..Légy a virág a síromon..

Légy a melegség a karjaimban, a boldogságom,
A könny a szememben, a csók az ajkamon.
Légy kiért szállhatok, légy akiért élhetek,
És légy nékem gyönyörű végzetem..

 

-Inferno-

 

Oldal: Voltam , leszel (vers)
-Inferno- Goth lélek - © 2008 - 2024 - mygothicmusic.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat