-Inferno- Goth lélek

Szeretném csodálatom, és tiszteletem kifejezni az erdőnek.

Ma újra elmentem az erdőbe,
És hosszasan bámultam egy fenyőre.
Éreztem, hogy fölém emelkedett,
De vajon mi okból teremtetett?

Talán hogy őrizze a tudást,
Mihez nem kell neki tanulás.
Csak áll ott magába,
És lassan elveszik a homályba.

Drága fenyő, tudd, hogy nem feledlek,
Téged, oh tiszta teremtmény, égbe emellek.
Érintsd meg az eget, és légy bölcsebb mint voltál,
Hisz öregebb vagy te minden kiszáradt holtnál.

De a tudás sajnos nem véd meg,
Mikor tested forró láng sebzi meg.
Égsz te mint a pokol,
És ezért csak minket, embereket okolj.

Nincs jogunk ahhoz, hogy megöljünk,
De nap mint nap érzelem nélkül megtesszük.
Tőled csak egyet kérek,
Nem én öltelek meg, értsd meg!..

-Inferno-

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat