A gondolat egy kőre szállt,
Azon a helyen, ahol a lányra várt.
Nézelődött mindenfelé,
Azt várta, hogy megérkezzék.
Nem jött ő, más dolga volt
Más gondolatot csillapít.
Más helyen jár, boldog
Érzések, miket magában hordott.
Elfeledi a múltat, de a jelen is
feledésbe merül..
A gondolat fölszállott,
Útra kélt, hogy ott legyen,
Hogy ne szűnhessen meg a jelen.
Mikor odaért, lélekké változott,
És leszállott a helyen, pontosan ott,
Ahol figyelnie kellett.
Befészkelte magát mindenbe, a fal
Összes repedésébe..
A levegőbe, s amint belép az ajtón,
A herceg, az ő arca lesz mi várva várja.
Nem gonosz, csak látni akarja,
Hogy még jobban remeghessen,
Hogy még jobban fájjon neki.
Ha saját magát pusztítja, talán
Többé nem bántja őt sorsa.
Újra vaknak kell lennie,
Újra meg kell tagadnia hogy lát,
Újra azt kell mondania,
Mikor körötte már ég a világ,
Hogy oh, ő nem érez semmit,
Mert mosollyal esküdött
A világának, szenvedését többé
Nem látja majd.
Ott vár most a lélek,
Mint ha mindig ott lett volna.
Ott is volt tán, csak a helyet nem
Látta, talán nem ismerte.

-Inferno-

 

Oldal: Kőre szállt gondolat (vers)
-Inferno- Goth lélek - © 2008 - 2024 - mygothicmusic.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat